Megrohamozták a napokban a lengyel farmerek az ottani átszervezési és modernizációs ügynökséget, hogy megkaphassák az unió strukturális alapjaiból finanszírozott korai nyugdíjat. A megnyitott pénzügyi lehetőségre az első két napon 3945-en jelentkeztek, és 50 ezren igényelték az ehhez szükséges formanyomtatványt.

A gazdák ostroma az Európai Bizottság illetékeseit és a lengyel hatóságokat is meglepte. A Puls Bisnesu lengyel lap szerint az unió költségvetése egyelőre 100 ezer lengyel termelő korai nyugdíjazásának megkezdését teszi lehetővé, de az átszervezési ügynökség máris kezdeményezte, hogy a keretet Brüsszel forrásátcsoportosítással egészítse ki. Lengyel szakértők például elképzelhetőnek tartják, hogy a környezetvédelmi programoktól vonjanak el pénzeket nyugdíjazási célokra.

Magyarország az idén nem hirdet pályázatot a korai nyugdíjazásra, mivel egyelőre inkább a termelés növelésére kívánja ösztönözni a gazdákat – közölte lapunkkal Dékány András, az FVM sajtószóvivője. A tárca emellett úgy ítéli meg, hogy most a nemzeti földalapnál korábban beindított földért életjáradék program is lehetőséget nyújt a méltányos visszavonulásra azoknak, akik a gazdálkodást be akarják fejezni. A minisztérium azt tervezi, hogy a korai nyugdíjazási lehetőséget 2005-ben hirdeti meg, a nyugdíjak folyósítása pedig 2006. január elsejétől kezdődne meg – tette hozzá Dékány.

A korai nyugdíjazásra vonatkozó feltételeket a Brüsszelben nemrég elfogadott hazai Nemzeti vidékfejlesztési terv tartalmazza. Az előírások szerint a magyar gazdák a korai nyugdíjazást 55 éves kortól kérhetnék a hivatalos nyugdíjkorhatár elérésig (vagy maximum 15 évig). (A ma működő földért életjáradék programban viszont 60 év az alsó korhatár.) A korai nyugdíjért cserében teljes egészében fel kellene hagyniuk az árutermeléssel, és legalább 3 hektár földet és teljes gazdaságukat át kellene adniuk más termelőnek, vagy a nemzeti földalapnak. A hivatalos cél az, hogy a korai nyugdíj biztos jövedelmet jelentsen a gazdálkodást befejező termelőknek, de egyelőre nem tudni, hányan élnének e lehetőséggel. Az FVM a májusi csatlakozás előtt mindenesetre azzal számolt, hogy rövid időn belül legalább 40-50 ezer termelő szorul majd ki az agrárpiacról versenyképességi okok miatt (VG, 2004. május 6.).

Hazafi László

    
A korai nyugdíjazás kivételével hamarosan megjelennek a Nemzeti vidékfejlesztési terv pályázati lehetőségei, amelyek az agrár-környezetgazdálkodást, a kedvezőtlen adottságú területek támogatását, a környezetvédelmi dotációkat, az erdősítést, a szerkezetátalakítást és a termelői csoportok létrehozását foglalják magukban. Az nvt tartalmaz forrásokat az úgynevezett technikai segítségnyújtásra is. A terv keretében összesen 192 milliárd forintra lehet majd pályázni 2004–2006 között, amelyből a társfinanszírozás 20 százalékot tesz ki. Az idei évben az igénylők elvileg 53 milliárd forintnyi támogatást használhatnak fel.