|
ÁTTELELŐ SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK ÉS A GYEPES TERÜLETEK TAVASZI ÁLLAPOTMINŐSÍTÉSE
2004.07.12. 20:42
A
természeti folyamatok erősítése a növénytermesztésben a növényi
produktumok és a környezet stabilitását, fenntartását szolgálja. A
növénytermesztés szerkezete és az eljárások átalakulása hozzájárul a
termés mennyiségi és minőségi változásához és világossá vált, az
ökológiai adottságok jobb kihasználásával a termelés kockázata csökken.
Az a növénytermesztő jár el helyesen, aki a teljes vegetáció során
„egész évben” nyomon követi az adott növény növekedését és fejlődését.
Az
áttelelő szántóföldi kultúrák fejlődését a környezeti tényezők még
inkább befolyásolják, mint a tavaszi vetésű növényekét. Tágabb
értelemben a növénytermesztést a környezeti adottság összes tényezője
együttesen alakítja. Az emberi tevékenység során van, amit
befolyásolhatunk, vagy megváltoztathatunk a kedvezőbb termés elérése
érdekében, de vannak olyan tényezők, amelyeket nem.
Az áttelelő
kultúrák közül az őszi búzán keresztül mutatjuk be a tavaszi állapot
minősítés lényeges lépéseit. Két alkalommal végezzük el április elején
és május közepén. A tapasztalati módszer a több éves szakmai
tevékenységen, megfigyelésen alapul, míg az objektív a determinálódott
komponensek számszerű, mérésen alapul.
A tapasztalati módszer szerint a szemle során a jó és a gyenge
állapotminősítés a vizsgált táblán a következő eredményeket adja.
| Jellemzõk |
Jó |
Gyenge |
| Április eleje |
|
|
| Beállottság |
sûrû, hiánytalan |
egyenlõtlen, foltos |
| |
550-600 db növény/m² |
növényszám kevesebb 500 db/m² |
| Növénytávolság |
1,4 – 1,5 cm |
1,7 cm-nél több |
| Növényszám |
65 – 70 db/m |
60 db/m-nél kevesebb |
| Fejlettség |
egyenletes, erõteljes |
egyenlõtlen, gyenge |
| Növénymagasság |
15 cm felett |
15 cm alatt |
| Bokrosodás |
erõteljes, 4-6 hajtás |
nem kezdõdött meg |
| |
levélzet sávos |
levélzet vékony, ritka állású |
| Szín |
üde zöld |
zöldessárga, sárga |
| Jellemzõk |
Jó |
Gyenge |
| Május közepe |
|
|
| Beállottság |
500- 550 db
növény/m² |
növényszám kevesebb 450 db/m² |
| Növénytávolság |
1,5 – 1,7 cm |
1,8 cm-nél több |
| Növényszám |
60 – 65 db/m |
55 db/m-nél kevesebb |
| Fejlettség |
egyenletes, erõteljes |
egyenlõtlen, gyenge |
| Növénymagasság |
30 cm felett |
20 cm alatt |
| Bokrosodás |
erõteljes, 3 – 4 szár fejl. |
1 – 2 szár |
| |
levélzet összeér, |
földcsíkok keresztben is láthatóak |
| |
földcsík nem látszik |
|
| Kalászolás |
a kalász hasban van |
nem tapintható ki |
| Szín |
haragos zöld |
zöldessárga, sárga |
| Betegség, kártétel |
nincs, vagy 2% alatti |
10%-nál több |
Az
állapotminősítés tulajdonképpen termés előrejelzés, a növény
fejlődésének meghatározott szakaszában végzett bírálat és mérési munkán
alapul. Ez olyan tapasztalati értékké válik, amely tájékoztat a várható
termésről, több éven keresztül végzett állapotminősítésből a termés
kialakulásra következtethetünk.
Az objektív, vagy számszerű
termésbecslésre már a növény fejlődése alatt is lehetőségünk van mind
az őszi búza és az őszi árpa esetében, de ez már egy következő
összeállítás témája lehet.
A gyepes területek tavaszi
állapotminősítése különösen fontos az újtelepítésű gyepek esetében. A
nyárvégi-őszi gyeptelepítéseink sikere - függetlenül attól, hogy milyen
célból történt - valójában tavasszal a vegetáció beindulásának
időszakában mérhető fel. Az időben és szakszerűen telepített, ősszel
megerősödött növényállomány kifagyásától nem kell tartani. A felfagyás
veszélye azonban minden talajtípuson fennáll, melynek megszüntetése
tavasszal elsődleges feladat. Erre a célra legalkalmasabb eszközünk a
réthenger. Használatát ne mulasszuk el, mihelyt a gyepre annak sérelme
nélkül, rá lehet menni.
A több éve használt legelők növényi
összetételének meghatározása, az egyes komponensek aránya hű képet ad a
gyepművelés, a gyephasználat és a tápanyaggazdálkodás színvonaláról,
szakszerűségéről. A gyomosodás mértékéből, az alacsony takarmányozási
értékű fűfajok és a moha megjelenéséből arra következtethetünk, hogy
nem okszerű legelőgazdálkodást folytatnak, a legelő a leromlás stádiuma
felé halad. E folyamat megállítása és visszafordítása érdekében
alkalmazni
kell mindazokat az eszközöket, eljárásokat, amelyek megszüntetik a
talaj tömődöttségét, helyreállítják biológiai értékét, vízháztartását
és kedvező feltételeket biztosítanak a tápanyagok feltáródásához.
Fontos szabálynak kell tekinteni, hogy az okszerű gyepművelés nem más,
mint a növények tartaléktápanyagainak, - azok felhalmozódásának
szabályozása, mely befolyásolja a termőképességet, télállóságot
élettartamot.
Papné Kránitz Erzsébet
Pap János
Növénytermesztéstani Tanszék
Makkai Sándor
Gyógynövény Tanszék
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
