A munkáltatói adóelőleg-levonással szemben a legfontosabb követelmény, hogy a munkáltató által az év közben levont adóelőlegek az adóévben ténylegesen fizetendő adó összegével minél inkább megegyezzenek.

A munkáltatói adóelőleg-levonás általános szabálya szerint a rendszeres jövedelem adóelőlegét annak tizenkétszerese utáni adó egy-tizenketted részéből kiindulva kell meghatározni.

Ha a rendszeres jövedelmet a munkáltató több részletben fizeti ki az adott hónapban, az adóelőleget a havi tényleges jövedelem után kell megállapítania. Mindez azt jelenti, hogy a rész-kifizetésekből nem kötelező az előleglevonás, azonban akár von adóelőleget a munkáltató a rész-kifizetésekből, akár nem, az egész havi levont adóelőleg nem lehet sem kevesebb, sem több mint amilyen összeg az egész havi kifizetést egyébként is terhelné.

Ha a munkáltató több havi bért egyszerre fizet ki, akkor az adóelőleget úgy kell kiszámítania és levonnia, mintha a bért a magánszemély havonként szerezte volna meg, vagyis a havi munkabérek adóelőlegeit külön-külön kell megállapítani és az adóelőlegeket összeadva kell a kifizetés adóelőlegét meghatározni.

A több havi rendszeres bér egyszerre történő kifizetésénél a következő összefüggéseket is figyelembe kell venni:

1. A többhavi munkabér utólagos kifizetésénél igen fontos, hogy ha az előző naptári évre vonatkozó munkaviszonyból származó kifizetést január 15-ig kifizetik, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni, és ezekben az esetekben a postára adást vagy az átutalást is kifizetésnek kell tekinteni.
2. Ha a munkáltató munkabér-előleget fizet ki dolgozójának, akkor ez az összeg a magánszemélynél nem számít bevételnek, így ebből az összegből adóelőleget nem kell levonnia, de nem csökkenti az adóelőleg alapját a későbbi törlesztő részlet sem.

A munkaviszony hóközi megszüntetése esetén az adóelőleget az előző munkáltató az általános szabályok szerint vonja le, és ha a magánszemély ugyanabban a hónapban új munkaviszonyt létesít, az új munkáltató a hónap hátralévő részében esedékes rendszeres jövedelem adóelőlegét úgy állapítja meg, hogy az előző munkáltatónál szerzett utolsó tört-havi rendszeres jövedelem összegét összevonja az esedékes rendszeres jövedelemmel és ennek előlegét az általános szabályok szerint megállapítja.

A bérjövedelmek adóelőlegének meghatározása során egyes adókedvezmények már év közben is érvényesíthetők legyenek.

A munkáltatónak a levonandó adóelőleget csökkentenie kell a

1. adóterhet nem viselő jövedelmek adójával,
2. az adójóváírással (hacsak a magánszemély nem kéri ennek mellőzését),
3. a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedményével,
4. a családi kedvezménnyel
5. a súlyosan fogyatékosok kedvezményével
6. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a magánszemély által havonta fizetett díjának kedvezményével,
7. valamint a magánnyugdíj-pénztárba fizetett kiegészítő tagdíj kedvezményével.

Az adóelőleg számítás időszakában - függetlenül a munkáltató által nyilvántartott bér nagyságától - mindaddig figyelembe kell vennie a munkáltatónak az adójóváírás összegét, ameddig a munkavállaló nyilatkozatában az adójóváírás mellőzését nem kéri.

Ennek a szabálynak az alkalmazásakor ugyanakkor a bérre jogosultnak figyelembe kell vennie azt, hogy ha jövedelme a fent említett mértéket meghaladja, akkor, ha más adókedvezmények érvényesítésére - amelyek az adóelőleg számítás időszakában nem számolhatóak el - nem lesz lehetősége az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) adófizetési kötelezettsége fog keletkezni az adóelőleg számítás időszakában figyelembe vett adójóváírás összegében.

A munkáltatói adóelőleg-levonást alkalmazó kifizető folyósítja a családi kedvezményre jogosultnak a nevelési ellátást is, a családi kedvezményt is neki kell beszámítania az adóelőleg-levonásnál, kivéve, ha a jogosult vele együtt élő házastársa kívánja azt a saját adóelőleg-fizetésénél érvényesíteni.

Ha a jogosult együtt él a házastársával, akkor közösen tett nyilatkozatban kérhetik az ettől eltérő elszámolást az adóelőleg megállapítása során. A nyilatkozatban a jogosult, illetőleg a házastársa adóazonosító jelét, továbbá minden eltartott (tehát annak is, aki nem kedvezményezett, de a kedvezmény összegének megállapítása szempontjából a létszámba beszámít) természetes azonosító adatát, vagy adóazonosító jelét fel kell tüntetni. Ha a kedvezményezett eltartott magzat vagy ikermagzat, az adatok helyett a várandósság tényéről is kell nyilatkozatot adni.

A munkáltatónak adott nyilatkozatban a nyilatkozónak kötelezettséget kell vállalnia, hogy annak tartalmával összefüggésben bármely változást bejelent, továbbá a házastársa munkáltatójával is igazoltatnia kell a nyilatkozatban foglaltak tudomásul vételét, vagy ha a házastársnak nincs munkáltatója, akkor neki erről is kell nyilatkoznia, és arról is, hogy ő nem érvényesíti a családi kedvezményt.

Nincs törvényi akadálya a kedvezményezett eltartottak jogosultak közötti megosztásának, lehetőség van arra, hogy egy négygyermekes családban az anya munkáltatója is és az apa munkáltatója is két-két gyermek után vegye figyelembe az adóelőlegnél a kedvezményt, amely havi mértékének megállapításánál ilyen esetben is figyelembe kell venni mindazon eltartottakat (kedvezményezett eltartottakat), akik után a magánszemély nevelési ellátásra jogosult tehát egy-egy szülőnél 20 ezer forint kedvezmény érvényesíthető évközben az adóelőlegnél.

A nem rendszeres jövedelem kifizetésénél a jövedelem felvételét megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem tizenkétszereséhez kell hozzá adni a nem rendszeres jövedelmet, majd az így kapott összeg szerint várható számított adót csökkentenie kell a munkaviszonyból származó rendszeres havi jövedelem tizenkétszerese szerint várható számított adó összegével.

Az adóterhet nem viselő jövedelemmel rendelkező magánszemély alkalmazotti jövedelmének adóelőlege meghatározásánál - például a gyes, ösztöndíj stb. - összegét az adóelőleg megállapításánál is figyelembe kell venni, a rendszeres jövedelem kifizetése esetén a magánszemély havi adóterhet nem viselő jövedelmének és az adott hónapban megszerzett rendszeres jövedelem együttes összegének tizenkétszerese után kell kiszámítani a várható adót, majd ebből le kell vonni a nyugdíjra jutó adót, és az így kapott összeget tizenkettővel kell elosztani, amelyből az adóelőlegnél érvényesíthető adókedvezmények havi összegét le kell vonni.

A munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés összegéből 20 százalék adóelőleget kell levonni.

A társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése címén kifizetett összeg adóelőlegét is a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni.