A személyi jövedelemadó törvény szabályai szerint a jövedelem megállapítása a magánszemély által az adóévben bármilyen formában megszerzett bevételre alapozottan történik.

A bevételt akkor éri el a jövedelem tulajdonosa, ha hozzájutott vagy az a rendelkezésére állt. Ha a bevételt nem pénzben szerzi a magánszemély, akkor a jövedelem megszerzésének napja a birtokbavétel napja, jóváírás esetén pedig a jóváírás - amely az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet - napja. Ha a magánszemély a bevételt váltó formájában szerzi meg, akkor a váltó birtokbavétele napját kell a jövedelem megszerzése időpontjának tekinteni.

Ha a kifizető a magánszemély helyett átvállal valamely kiadást vagy kötelezettséget, vagy viseli a magánszemély költségét - ha ez a magánszemélynél adóköteles -, akkor abban az adóévben kell bevételnek tekinteni, amely év a bizonylat keltezésében szerepel; az elengedett kötelezettséget pedig az elengedés időpontjának évében kell a bevételeknél számításba venni.

Bevételnek kell tekinteni a magánszemély által az adóévben megszerzett, tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott készpénzt, jóváírást, természetben kapott vagyoni értéket.

Bármilyen formában is jut a magánszemély a bevételhez, azt a jövedelem megállapítása során forintban kell figyelembe vennie. A nem pénzben kapott vagyoni érték esetén bevételnek a forintban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekinteni, a külföldi pénznemben keletkezett bevételt pedig forintra kell átszámítani.

A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Abban az esetben, ha a magánszemély a bevételt olyan külföldi pénznemben szerzi meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, akkor az MNB által közzétett, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni. Ezeket az árfolyamokat - a törvény felhatalmazása alapján - az MNB a Magyar Közlönyben teszi közzé.

Ha a bevétel olyan ingatlan vagy ingó vagyontárgy értékesítéséből származik, amelynek több tulajdonosa van, akkor a jövedelmet a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában kell megosztani, természetesen a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve. A közös tulajdonban lévő ingó, ingatlan vagyontárgy bérbeadásából származó jövedelmet, illetőleg közös tulajdonban lévő értékpapír eladásából származó jövedelmet a tulajdonostársaknak csak akkor kell a tulajdoni hányaduk arányában megosztaniuk (a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve), ha a törvény, vagy a tulajdonostársak másként nem rendelkeznek.

Meg kell osztani a jövedelmet a házassági vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös tulajdonában álló ingó, ingatlan vagyontárgy átruházása, esetén is. Így kell eljárni a közös tulajdonban lévő dolog bérbeadásából származó jövedelem, illetőleg közös tulajdonban lévő értékpapír eladásából származó jövedelem esetében is, kivéve, ha a házastársak másként nem rendelkeznek. Ugyanakkor a házastársak által tevékenységi alapon vagy egyéb jogcímen szerzett jövedelme (pl. osztalék, jogdíj) után azt a házastársat terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet végezte, vagy aki a jövedelemszerzés jogosultja.

Az adóköteles jövedelmek meghatározásánál bizonyos bevételek tekintetében ugyanakkor a személyi jövedelemadó törvény előírása szerint azokat nem kell figyelembe venni.

Ilyen bevételek például:

1. az adómentes jövedelmek,
2. Nyugdíj, nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék:

- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli segély (előnyugdíj), továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj;

- a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások;

- az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék;

- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék);

- a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított saját jogú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint folyósított öregségi nyugdíj;

- a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója - számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;

- az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék, továbbá a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék;

- az egyházi nyugdíjalapok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyugdíjalap által az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja, vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás;

- a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék;

- a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka;

- a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel.

1. az adózott jövedelemből átadott vagyoni érték - például befektetés - visszatérülése;
2. a hitelként, kölcsönként kapott összeget, illetőleg a hitelt, kölcsönt nyújtó magánszemélynél a nyújtott összeget meg nem haladóan visszafizetett összeg;
3. a korábban költségként nem érvényesített visszatérített adó, adóelőleg;
4. a jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett vagyoni érték, ha azt ténylegesen elvonták;
5. az az összeg, amelyet a magánszemély a kifizető költsége terhére számla ellenében, vagy annak megelőlegezése megtérítésére kap;
6. az az összeg, amelyet a pedagógus a szakvizsgájához, továbbképzéséhez, átképzéséhez törvény alapján költségvetési támogatásból kap költségtérítésként, természetbeni juttatásként, ide nem értve az az összeg, amelyet anyagi ösztönzés címén kap;
7. a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozás;
8. az az összeg, amelyet társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás alapján, tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg, illetőleg amely a munkáltató a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magán-nyugdíjpénztárba fizet;
9. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a magánszemély tag munkavállalónak havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amely nem minősül természetbeni juttatásnak. A magánnyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépése esetén az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj kiegészítés;
10. a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból társasház, illetőleg magánszemély részére a lakóépületnek az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerűsítésre juttatott támogatás;
11. az önálló orvosi tevékenység jogának az eredeti jogosult magánszemély által történő első eladásából származó jövedelem;
12. a kifizető vele munkaviszonyban álló magánszemélyt, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagját - e feladatának ellátásához szükséges felkészítéséhez - részesíti meghatározott feltételek szerint képzésben, ha vele tanulmányi szerződést köt;
13. az olyan bevételt, amelyre a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett;
14. a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;
15. az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
16. a kamatból származó jövedelmet;
17. az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot és az adót a kifizető levonta;
18. azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet)."
19. a hivatali, üzleti utazást, kiküldetést teljesítő magánszemélynek a kifizető a nevére szóló számla alapján téríti meg a szállásra fordított kiadásait, akkor ez nem számít bevételnek a magánszemélynél, illetőleg, ugyanez a helyzet, ha a magánszemély előlegezi meg a szállás költségét és azt a kifizető utólag téríti meg a magánszemélynek.

A személyi jövedelemadó törvény ugyanakkor az egyes tevékenységek bevételének meghatározását a tevékenységek szabályozása során egyedileg is rögzíti.

Ennek az alkalmazásában kiemeli az önálló tevékenységet folytató magánszemély - ezen belül az őstermelő - bevételének megállapítási - a 2. számú mellékletben -, illetve az egyéni vállalkozó bevétel megállapítási - a 10. számú mellékletben - szabályait.

Az egyéni vállalkozók, illetve a mezőgazdasági őstermelők körében képzési, illetve foglalkoztatáspolitikai célok érdekében a bevételek további mérséklését is megengedi.